Rendszerszintű változások a közműszektorban
Utolsó módosítás: 2015.12.16
       

Az ENKSZ és a szakmai irányítása alá tartozó társaságok fontos lépéseket tettek Magyarország ellátásbiztonságának megszilárdítása és a gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának erősítése felé, hiszen a nemzeti kőzműszolgáltatás társaságainak elsődleges célja már nem a tulajdonosi osztalékelvárások maximalizálása. A magyar energetikai rendszerekben jelenleg olyan átalakulások zajlanak, amilyenekre eddig még nem volt példa, annak érdekében, hogy fenntartható legyen az ezer milliárd forintot is meghaladó lakossági megtakarítást eredményező rezsicsökkentés. A közmű szektor folyamatairól, működéséről Horváth Péterrel, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgetett a Magyar Demokrata.

Interjú Horváth Péter János elnök-vezérigazgató úrral

 

Milyen folyamatok vezettek a Nemzeti Közmű rendszer kiépítéséhez?

A 2008-2009-es gazdasági válság hatására a külföldi vállalatok elkezdték kivonni tőkéjüket a feltörekvő gazdaságokból, ami hozzájárult a válság elmélyüléséhez. Ez a tendencia megfigyelhető volt a magyarországi közműpiacon tevékenykedő multinacionális cégek esetében is. Ezek a többnyire külföldi tulajdonú vállalatok korlátozottan fektettek be a tulajdonukban levő közművekbe, infrastruktúrába, mindeközben kivonták a tőkét a közművállalatokból, hiszen az elmúlt 6 évben közel 300 milliárd forint osztalékot vittek el az országból. Ha nemzeti kézben lettek volna ezek az energiaipari vállalatok, akkor az ott képeződő haszon is Magyarországon maradhatott volna. A magyar háztartások tulajdonában lévő rész a belső kereslet szinten tartásával csökkenthette volna a válság hatását, míg a magyar állam tulajdonában lévő rész az energiafogyasztás optimalizálását és a rezsiköltségek megfizethető szinten tartását szolgálta volna. A válság hatására mindezen felül a magyar fogyasztók vásárlóereje szűkült, miközben a lakossági energiaárak tovább emelkedtek. Mindez megmutatkozott az egy fogyasztóra jutó vezetékes gázfelhasználás csökkenésében is, különösen a kevésbé fejlett vidéki régiók esetén. A 2010-ben megválasztott kormány céljai közt éppen ezért kiemelt szerepet töltött be az energiaszolgáltatási díjaknak a társadalom minden szereplője számára való megfizethetősége, ezért úgy döntött, hogy az uniós országok között egyik legmagasabb lakossági energiaárakat csökkenti és a külföldi tulajdonú energiavállalatokat is a lakossági terhek mérséklésében való részvételre kötelezi.

Hogyan változott az évek során a hazai energetikai infrastruktúra?

A hazai infrastruktúra-vagyon privatizációja 1995-ben, a Bokros-csomag részeként ment végbe. A tranzakciókat elsősorban költségvetési, és nem szakpolitikai tényezők határozták meg, a cél az ország finanszírozási képességének biztosítása, a gyors bevétel-szerzés volt, emiatt azonban az energetikai vagyont jóval annak valós értéke alatt adták el. Az elmúlt évtizedekben az energia infrastruktúra külföldi vállalatok irányítása alatt állt, amely több szempontból is problematikusnak bizonyult. A villamos energia és földgáz infrastruktúra az elmúlt húsz év során jelentősen nem változott, azonban a fogyasztási szokások megváltozásához igazodva, azok optimalizálása, és a rendelkezésre állás folyamatos javítása szükséges. Az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a cégek elsősorban a tőkekivonásra és nem a műszaki színvonal javítására összpontosítanak. A jelenlegi rendszerek állagmegóvása, műszaki színvonalának fejlesztése tehát állami szerepvállalás nélkül a következő években sem lenne várható, ami a közműszolgáltatás fenntarthatóságát veszélyeztetheti. A Kormány az energetikai infrastruktúrában történő állami tulajdonszerzéssel lehetővé teszi, hogy az elosztók által megtermelt haszon Magyarországon maradjon és a magyar háztartások energiafogyasztásának optimalizálását és a rezsiköltségek megfizethető szinten tartását szolgálja.

Összességében milyen eredmény mondható el a kormány rezsicsökkentésre irányuló törekvéseiről?

Az elmúlt öt év során a háztartások földgázkiadásai átlagosan több mint 200 ezer forinttal mérséklődtek a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A gázpiaci egyetemes szolgáltatásban bevezetett ármoratórium, illetve a három lépcsős rezsicsökkentés hatására így 2015 első félévére már a 855 milliárd forintot is meghaladhatta az egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztók megtakarítása. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. fő feladata, hogy a biztonságos energiaellátás mellett, a közműszolgáltatási iparágak összehangolásával egyszerűbbé, és olcsóbbá tegye az ügyfélkiszolgálást. Az átfogó rezsicsökkentésnek köszönhetően az elmúlt öt évben több mint ezermilliárd forint maradt a lakosságnál, amelyet egyéb fogyasztási szükségleteik kielégítésére tudtak fordítani. A piac ilyetén átrendeződése hozzájárult a magyar gazdaság növekedési pályára állásához, hiszen a megnövekedett fogyasztás katalizálta a kereskedelmi szektor bővülését.

A Nemzeti Közmű nyújtotta modell milyen előnyökkel szolgál a lakossági fogyasztók számára?

A közműszolgáltatási iparágak összehangolásából származó egyszerűsítések és szinergiák mellett az ENKSZ olyan additív szolgáltatásokat is elérhetővé tesz, mint a FŐGÁZ-nál már megkezdett épület-energetikai tevékenység, amelynek kiterjesztése révén a jövőben lényegesen csökkenhet a lakosság energiafelhasználása. Ezzel nem csupán a fogyasztók energiaköltségeit lehet tovább csökkenteni, de a fel nem használt energiával az egész ország környezetterhelése is jelentősen mérséklődik. A nemzeti tulajdonban lévő közműszolgáltató a magyar fogyasztók igényeinek való megfelelés vállalásával biztosítja, hogy működésében a szinergiák kihasználásával és a legjobb nemzetközi gyakorlatnak megfelelő lépésekkel emelni fogja a szolgáltatás színvonalát, racionalizálni fogja a működését. Ezen intézkedések évente összesen több milliárd forint költségmegtakarítással járnak majd. 

Milyen hatással lesz a Nemzeti Közmű működése a magyarországi energia- és ellátásbiztonságra?

A Kormány a nemzeti érdekek védelmében, a rezsicsökkentés feltételeinek fenntartásához és a magyar fogyasztók közműdíjainak méltányos szinten tartásához a fenti intézkedéseken túl a nemzeti közműszolgáltatás rendszerének kialakítása és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megalapítása mellett döntött. Az ENKSZ feladata egy egységes országos közmű-szolgáltatási rendszer kiépítése és működtetése. Ennek a piaci integrációnak a legfontosabb pozitív hatásait a magas szolgáltatási színvonal garantálása, a rezsicsökkentés eredményein alapuló kedvező tarifarendszer fenntartása, az egységes számlázási rend biztosítása a földgáz-, az áram- és a távhőszolgáltatásban, valamint az egyszerű és egységes ügyintézés feltételeinek megteremtése jelenti. Egy állami szolgáltató elkötelezett fogyasztói iránt, ezért az ENKSZ piacra lépésével új minőség jön létre a hazai lakosságot ellátó közműszolgáltatásban.

Mindezek alapján mik a Nemzeti Közművek jövőre vonatkozó főbb célkitűzései?

A társaság intenzív munkájának eredményeként áprilistól már az egész ország területén igénybe lehet venni az Nemzeti Közművekhez tartozó cégeken keresztül az egyetemes földgázszolgáltatást, amely 2016. január 1-re a fogyasztók több mint felét fogja ellátni. Az ENKSZ 2016 januárjában belép a villamos áram egyetemes szolgáltatási piacra is, majd ezt követően, a távhő szektor racionalizálását követően annak piacára is. Az Nemzeti Közművek célja, hogy az elkövetkezendő években minden hazai lakossági földgázfogyasztó, illetve minél több  egyetemes áram és  távhő fogyasztónak nyújtson magas színvonalú, hatékony és megfizethető szolgáltatást. Annak érdekében, hogy a nemzeti közműszolgáltatás fenntartható módon megfeleljen a kitűzött céloknak, az államnak a külföldi tulajdonú elosztó vállalatok távozását is figyelembe véve várhatóan meg kell jelennie az energiaszolgáltatás infrastrukturális oldalán is.

Milyen változásokat jelent az E.ON jelenlegi földgázfogyasztóinak a szolgáltatóváltás?

A FŐGÁZ 2016 január 1-jétől megkezdi az E.ON lakossági földgázfogyasztóinak ellátását. A Nemzeti Közművekhez csatlakozó új fogyasztóknak a szolgáltatóváltás kapcsán nem lesz teendőjük a FŐGÁZ felé, és műszaki beavatkozásra vagy mérőcserére sem kell számítaniuk. A fogyasztók és a FŐGÁZ között a törvényi előírás alapján határozatlan időre földgáz egyetemes szolgáltatási szerződés jön létre, így a fogyasztóknak nincsen teendőjük, a felhasználási helyek automatikusan a FŐGÁZ ellátásába kerülnek. Külön szolgáltatási szerződést nem szükséges kötni, és egy a közelmúltban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a csoportos beszedési megbízások is át fognak kerülni az E.ON-tól a FŐGÁZ-hoz. A FŐGÁZ az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókat december folyamán részletesen tájékoztatja a szolgáltatóváltás folyamatáról, az új szolgáltató elérhetőségeiről.

Viszonylag rövid idő alatt kellett végrehajtani az ügyfelek migrációját, a MEKH kijelölő határozata óta alig fél év telt el.

Az elmúlt időszakban a nemzeti tulajdonú FŐGÁZ jelentős fejlesztéseket hajtott végre rendszerein, képzi munkatársait és tovább optimalizálja működését annak érdekében, hogy a több mint 600 ezer dunántúli fogyasztó átvétele zökkenőmentes legyen, mindezt úgy, hogy az elégedettségi felmérések alapján továbbra is a legnívósabb magyar márkák között szerepeljen. Ilyen mértékű szolgáltatóváltásra még nem volt példa hazánkban, ezzel a Nemzeti Közművenek januártól 2,2 millió földgázpiaci fogyasztója lesz. A FŐGÁZ mindent megtesz annak érdekében, hogy szakértelmére és korábbi tapasztalataira építve magas színvonalon biztosítsa a folyamatos gázellátást új fogyasztóinak, különös tekintettel a fűtési szezon közepén megtörténő szolgáltatóváltásra.

Milyen tapasztalatokat szereztek a nemrégiben megvásárolt GDF SUEZ Energia Magyarországnál?

A GSEM idén tavasszal kérvényezte földgázszolgáltatói engedélyének visszavonását, amely alapján szükségessé vált a GSEM fogyasztók ellátásbiztonságának garantálása. A FŐGÁZ az ügyfél akvizíciók során mindig a fogyasztók számára legjobb, legegyszerűbb utat keresi, szem előtt tartva az optimális, legköltséghatékonyabb megoldást. Éppen ezért jött létre a GDF SUEZ és a FŐGÁZ közötti tranzakció, mivel ebben az esetben kedvezőbb volt ez a megoldás, mintha a FŐGÁZ-nak ki kellett volna bővítenie rendszereit. Az ügyfélkiszolgálási és működési modell eltérő a FŐGÁZ-nál és a GSEM-nél, ezért ki kell alakítanunk egy egységes országos modellt, amely a társaságok jó gyakorlatait egyesíti és kihasználja a rendszerben rejlő szinergiákat, hiszen hamarosan a FŐGÁZ Csoport lesz a teljes hazai lakosság földgázszolgáltatója és több, mint 3,4 millió fogyasztó ellátásbiztonságát fogja szavatolni. A fogyasztói igényeket és a szolgáltatáshoz kapcsolódó folyamatokat szeretnénk úgy adaptálni, hogy egy egészet alkossanak, és a fogyasztóknak optimális megoldásokat nyújtsunk. Sem az országban, sem a régiónkban nem volt olyan mértékű integrációs munka az elmúlt években, amely most a nemzeti közműszolgáltatási rendszer előtt áll, így az általunk elvégzett munka sokak számára példaértékű lesz.