Szemléletváltás körvonalazódik a gázszolgáltatásban
Utolsó módosítás: 2015.12.29
       

A januártól 2,2 millió fogyasztó, majd hamarosan a teljes lakosság ellátását biztosító Főgáznak az országos működés és a fogyasztói elvárások mentén újra kell gondolni folyamatait, hogy azok a legköltséghatékonyabb módon biztosítsák a legjobb szolgáltatást. Az iparág kihívásairól és a társaság előtt álló feladatokról beszélgettünk Králik Gáborral, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatójával.

– Hogyan telt az elmúlt másfél hónapja az új pozícióban?

– Sok munkával. Ez a társaság közel 160 éves, így hordozza a másfél évszázad jó és rossz tulajdonságait is, nekem az átformálásban van szerepem. A FŐGÁZ nem csak a lakossági vezetékes gázszolgáltatásból él. Kiemelten fontos szerepet kap a versenypiacon való helytállás és a földgázelosztási üzletág, mindemellett erősíteni kívánjuk az épületenergetikai szolgáltatásainkat, de itt van például a CNG-üzletág (sűrített földgáz) is. A szabadpiaci forráslábat lehetőségem volt behatóan megismerni az elmúlt jó pár évben, amikor a versenypiacon dolgoztam. Azt gondolom, hogy ez kulcselem lesz a FŐGÁZ átalakításához.

– Miből állna ez az átalakulás?

– Meg kell újulni, azon a modernizációs folyamaton kell ennek az iparágnak átmennie, amelyen például a telekommunikációs, biztosítási szektor már átment. A nyugat-európai cégek már nem a szektorban működő más szolgáltatókat tartják a legnagyobb versenytársnak, hanem a fogyasztó másképp való kiszolgálását célozzák meg. Ehhez újra fel kell térképezni az igényeiket, ami hosszú évek folyamata. Távolabbi célunk, hogy minél egyszerűbbé váljon a fogyasztó adatainak változása miatt szükséges átírás, de úgy látom, hogy ettől még messze vagyunk. A folyamatok papírmentesítésében az egyik legnagyobb kihívás az adatvédelem, illetve, hogy továbbra is elvárás a személyes aláírás. Tehát az azonosítást kell megoldanunk, és ha ez megvan, akkor megspórolható az a procedúra, amelyen élete során egy magyar állampolgár öt-hat alkalommal kénytelen keresztülmenni: a költözéssel járó közműátírás. Ugyanakkor a lakosságnak környezettudatos és kényelmes szolgáltatással tudunk segíteni, ha igénybe vennék az elektronikus szolgáltatásainkat. Ez egyúttal költséghatékony megoldás is, hiszen az online befizetések és a csekkesek közötti aggregált különbség az országos portfólióban milliárdos összeget jelent.

– Szervezeti átalakítás is várható?

– Sok, iparágon kívüli szakembert szeretnénk behozni, azért, hogy megszerezzük a számunkra szükséges, új típusú tudást. Vannak olyan pozíciók, amelyekre majdnem biztos, hogy nem a gáz- vagy villamosipari szakmából veszünk fel embert. Nagyon sok minden múlik azon, hogy a dolgozóinkat hogyan tudjuk motiválni a változásban – munkafolyamatokkal, munkaköri kialakításokkal és a javadalmazási rendszerrel, munkakörülményekkel. A foglalkoztatottak száma a FŐGÁZ-ban várhatóan nőni fog, hiszen sokszorosára nő a fogyasztóink száma, de csupán ettől még nem lesz jobb a működés: hatékonyabb, innovatívabb munkahelyek kellenek, a tíz évvel ezelőtt kialakított rendszer pazarló. A FŐGÁZ összességében iparági szinten kevesebb munkavállalóval magasabb színvonalú szolgáltatást biztosíthat.

– Milyen kihívásokat jelentett a FŐGÁZ számára az országos szolgáltatóvá válás?

– Abban a folyamatban már igazgatósági tagként részt vettem: 2013 decemberében vette meg az állam a társaság első felét, nagyjából akkor kerültem ide. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. idén februárban alakult meg, míg az országos kiterjesztés áprilistól működik. Látni kell azonban, hogy nem ez jelentette a nagy ugrást a FŐGÁZ életében, hiszen akkor még nem látott el több százezer fogyasztót a fővároson kívül. Most indult el a nagy feladata, amikor elkezdtük integrálni a fogyasztókat. Az első, próbának tekinthető kör az volt, amikor a Magyar Telekom közel 60 ezer gázfogyasztóját vettük át, de számosságában nagyobb az előttünk álló feladat, az E.ON-os fogyasztók átvétele. Az első körös, automatizált migrálásokat már elvégeztük, a több mint 600 ezer fogyasztó nyers adatából kevesebb, mint fél százalékkal kell manuálisan foglalkozni, de ez a feladat nagyságrendjéhez képest igen kedvező arány. Természetesen mindent megteszünk, hogy ezek az átállások a lehető legkisebb ügyfél interakcióval járjanak, ennek érdekében megerősítettük az ügyfélszolgálatokat, hogy minden kérdésre és kérésre a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben válaszolni tudjunk. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy van egy olyan ügyfélkör, például az átalánydíjat fizetők, akiknél – az időszakos elszámolás miatt – jelentkezni fognak eltérések az eddig megszokottól. Ez nem FŐGÁZ sajátosság, hanem az átállásból fakadó folyamat egy része. Van olyan fogyasztói kör is, amely elektronikusan fizetett, szeretnénk biztosítani, hogy februártól a FŐGÁZ-nál is legyen erre lehetőség.

– A tartozások továbbra is a régi szolgáltatónál maradnak?

– Aki tartozik és nincs lekapcsolva a szolgáltatásról, annak a korábbi szolgáltatója felé kell rendeznie a hátralékot. A szolgáltatásból kizárt fogyasztóknál viszont a tartozás rendezése után tudjuk csak elindítani újra a gázszolgáltatást. Ebből a szempontból kétfelé kell választani ezt a kérdést. Az általunk megvásárolt GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (GSEM) általában a 90. nap után értékesíti a kintlevőséget. A FŐGÁZ kicsit másképpen áll ehhez a kérdéshez, 360 napon keresztül kezeli saját hatáskörben a tartozásokat, de nem alkalmazunk behajtó társaságokat. Egyébként évente 6-700 millió forintos kintlevőséget írunk le. Ez azt jelenti, hogy iparági szinten 2-3 milliárd forintot nem fizetnek be a fogyasztók, de ez az összeg a rezsicsökkentés hatására jelentősen csökkent az utóbbi időben. Ezért célunk az is, hogy minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, mert a kisebb számlákat könnyeben ki tudják fizetni.

– A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyáron hiányolta az üzleti tervüket, akkor azzal indokolták a késedelmet, hogy a GSEM megvásárlása folyamatban volt és az üzleti terveket nem akarták felfedni. Az akvizíció lezárult, mikor nyújtják be a kért dokumentumot?

– A tervet december 31-ig kell benyújtanunk, és véleményünk szerint mindenben megfelel a hivatal elvárásainak. A GSEM sorsáról viszont még nem döntöttünk, már arra is van törvényi lehetőség, hogy a társaság mégse adja vissza az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyét. Van olyan verzió is, hogy a GDF korábbi társaságát, a GSEM-et beolvasszuk a FŐGÁZ-ba, olyan is, hogy adott ideig még egymás mellett működnének. Sokat tanultunk viszont a GSEM-től miközben összeszedtük a legjobb irányítási folyamatokat, és nagyon nagy különbségeket tapasztaltunk a magyar és a francia megoldások között. A kettőnek valamilyen legjobb gyakorlatokon alapuló összegzését dolgozzuk majd ki.

– A FŐGÁZ versenypiaci helyzetét milyennek értékeli?

– A kérdés picit átvezet arra, hogy a magyar ipari fogyasztók jó áron kapják-e a gázt. Látni kell, hogy az európai piaci árkülönbözetek gyakorlatilag megszűntek. Amit a hazai nagyfogyasztó esetleg pluszban kifizet egy Ausztriában vagy Szlovákiában működőhöz képest, az a szállítási költség, más extra teher nincs a piaci gázon. Éppen ezért kell nekünk is a leghatékonyabban forrást találnunk. Ebben az az előnyünk, hogy ha 2016 végére a kitűzött akvizíciók sikerülnek, akkor a legnagyobb portfólióval a FŐGÁZ rendelkezik az országban – és valójában a portfóliók versenyeznek. Tehát a nagy tételű vásárlásnak mindig van előnye, ezt kívánjuk visszaforgatni az ipari fogyasztóknak, a versenypiac ebből ugyanúgy profitál majd, ahogy a lakossági szegmens.

– Ez válasz arra is, hogy okoz-e gondot a hatóságilag szabályozott lakossági fogyasztói ár?

– Arra nem, mert az csak egy adottság, egy kihívás, amelynek a szolgáltatóknak folyamatosan meg kell felelni, a legköltséghatékonyabb működésre törekedve. A szabályozónak van egy elképzelése arról, hogy mi mennyibe kerül, ebből pedig egy folyamatos egyeztetés alakul ki, mert van, amivel egyet tudunk érteni, más kritériumokat nem tudunk tejesíteni. Ez az alkufolyamat évek óta zajlik a piacon, mi pedig azon dolgozunk, hogy minél inkább megfeleljünk a hivatal elvárásainak, úgy hogy az a fogyasztóknak a legelőnyösebb legyen.

– Versenypiaci működés nélkül meg lehetne felelni ezeknek az elvárásoknak?

– Mindent meg lehet oldani versenypiaci működés nélkül, a GSEM-ben például nincsen versenypiaci portfólió. Én azt mondom, hogy jóval könnyebb megoldani, ha van versenypiac is, mert az rendszerszintű szinergiákat hordoz magában. Ez nem jelent keresztfinanszírozást. De nagy előnyt jelent az egységes számlázó és kiszolgáló rendszer. Az ipari fogyasztókon nem csak a nagyfogyasztókat, hanem a kis- és közepes vállalkozásokat is értjük, ami 20 ezer ügyfelet jelent a teljes piacon. Ezeket ugyanazokon a rendszereken, ugyanazokkal az emberekkel szolgáljuk ki, mint a lakosságot. Ott van az előny, hogy nem ugyanakkor fogyasztanak: hőenergiára az ipari létesítményekben főleg munkaidőben, a lakásokban pedig azon kívül van szükség. Ennek az együttes menedzsmentje hatékonyabb, mintha szétszednénk.

– Úgy tudni, elosztó társaságokat is megszerezne az állam, történt ebben előrelépés?

– Az egyetemes szolgáltatáshoz hasonlóan az elosztó társaságok együttes üzemeltetésében is látunk előnyöket. Hogyha a tulajdonos úgy dönt, hogy ezeket megveszi, akkor a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. készen áll arra, hogy ezeket a szinergiákat kiaknázza. Mindenkivel tárgyal egyébként a magyar állam, ezáltal az elosztó társaságunk is részt vesz a tárgyalásokban.

– Hogyan látja az okos megoldások jövőjét?

– Az okos hálózatoknál, okos mérésnél jóval fontosabb az okos háztartás, mert az fajlagosan olcsóbb. Ennek a lényege az energiafelhasználás hatékony irányítása. Ha csak annyiban segít az okos mérőóra, hogy nem kell beengedni a leolvasót, akkor az egy nagyon drágán vásárolt funkció.

– Egy új családi ház építésénél viszonylag egyszerű egy okos rendszert installálni, de jóval bonyolultabb a társasházak okosítása, márpedig ilyenekben sokkal többen laknak.

– A mai magyar jogszabályi környezetben is szükség van gondolkodásváltásra, mert sok mindent korlátoz. Társasházaknál régebben egyértelmű volt, hogy a fogyasztó energia-egyenértéket kap, tehát mindegy milyen energiahordozóval, de felfűtötték a lakásokat. Ebben segíthet az okos mérés, amely képes lehet eldönteni az aktuális árak alapján, hogy éppen gázzal vagy esetleg villamos energiával érdemesebb fűteni. Tehát az irányított, szakaszolt fogyasztás itt kapcsolódhatna össze az okos rendszerekkel.

– Ez még mindig nem tűnik olyan költségnek, amit egy átlagos társasház lakói vállalni tudnának.

– A FŐGÁZ ezért is gondolkodik egy olyan K+F alap felállításán, amelyben keresnénk azokat az innovatív megoldásokat, amelyekkel például egy fenti, okos rendszer megvalósítható egy régiben. Budapesten például a beépített fűtőkészülékek 30 százaléka konvektor, ami messze nem a leghatékonyabb. Mi ennek a fogyasztói körnek is szeretnénk hosszabb távon valamilyen megoldást nyújtani, olyan technológiával, amellyel a fogyasztás érdemben csökkenthető, az energiahatékonyság növelhető lenne.