Fókuszban a fogyasztók érdeke
Utolsó módosítás: 2015.09.02
       

"A működésnél felmerülő minden költséget megvizsgálunk és a szinergiák kihasználásával csökkentünk, amelynek révén a fogyasztó végül kevesebbet fizethet. A társaság által, a hatékonyság révén megtermelt profitot a rendszer működésének javítására forgatjuk vissza" - Interjú Horváth Péterrel az ENKSZ elnök vezérigazgatójával.

A kormány 2013. január 1-je óta összesen 25,19 százalékkal csökkentette a lakossági gáz-, 24,55 százalékkal a lakossági villamosenergia-, és 22,63 százalékkal a lakossági távhődíjakat az első rezsicsökkentés előtt érvényben lévő árakhoz képest. Az árakat és a szabályozott piac egyes tarifaelemeit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal (MEKH) állapítja meg. A kialakított fogyasztói ár terén a piaci körülményeket is figyelembe véve a versenytársak nem tudnak egymás alá ígérni, így az árak tekintetében nem számíthatunk valódi versenyre a szabályozott piacon. Abszolút lehetségesnek tartom a versenyt a lakossági villamosenergiaszegmensben, azonban azt elsősorban nem árversenyként tudom elképzelni. Kialakulhat viszont egy olyan szolgáltatói verseny, amelyben az egyes szolgáltatók a szolgáltatás minőségével, egyszerűségével és költséghatékonyságával tudnak a fogyasztókért versenyezni. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. fémjelezte nemzeti közműszolgáltatási rendszer például ügyfélközpontú megközelítéssel, szolgáltatásaiban kíván versenyre kelni az egyetemes szolgáltatás többi piaci szereplőjével, kihasználva az állami társaságok és infrastruktúra piaci és stratégiai együttműködésében rejlő szinergiákat. A nemzeti közműszolgáltató ezáltal hatékony és alacsony árú, minden fogyasztó számára könnyen elérhető, ügyfélközpontú, jobb minőségű szolgáltatást tud biztosítani például a Magyar Posta és a Díjbeszedő bekapcsolásával.

Az ENKSZ szakmai irányítása alatt álló FŐGÁZ-nál gyors, egyszerű ügyintézést kínálnak. Az országos működés első pár hónapjában már országszerte több tízezer gázfogyasztó átléptetését kezdte meg a FŐGÁZ, és bízom benne, hogy a 2015-ös év végére a magyarországi lakossági fogyasztóknak több mint felét már a FŐGÁZ fogja kiszolgálni a nemzeti közműszolgáltatási rendszer keretében.

Az egységes struktúrában kialakított, országos fogyasztói bázist kiszolgáló nemzeti közműszolgáltatási rendszer hosszú távon is fenntarthatóan, hatékonyan és olcsón lesz működtethető. A működésnél felmerülő minden költséget megvizsgálunk és a szinergiák kihasználásával csökkentünk, amelynek révén a fogyasztó végül kevesebbet fizethet. A társaság által, a hatékonyság révén megtermelt profitot a rendszer működésének javítására forgatjuk vissza. A többi, külföldi tulajdonú szolgáltatóval ellentétben az ENKSZ az ellátásbiztonság és a magyarországi fogyasztók érdekeit szem előtt tartva végzi tevékenységét, miközben nyereségét a szolgáltatás bővítésére, fejlesztésére és a rezsicsökkentés eredményeinek hosszú távú fenntartására fordítja. Hiszem, hogy az ügyfélközpontú megközelítéssel és hatékonyabb, egyszerűbb működéssel sikerrel tudunk versenyezni a fogyasztókért. A nem lakossági szegmensben változatlanul élénk, jelentős verseny figyelhető meg a földgáz- és a villamosenergia-piacon egyaránt, amely a fogyasztók szempontjából kedvező környezetet teremt. Az utóbbi időben folytatódni látszik az a tendencia, hogy egyre árérzékenyebbekké válnak a fogyasztók, részükről egyre hosszabb a kivárás és a piaci lehetőségekről való tájékozódás, és ennél fogva egyre később is szerződnek le a szolgáltatókkal. Egyes kereskedők portfólió-akvizíciós, és sok esetben agresszív piacszerzési lépései pedig értelemszerűen a versenytársaikat is árversenyre késztetik, amely miatt az éles versenyhelyzet folytatódására lehet számítani. Ráadásul vannak olyan szereplők a piacon, akik ártárgyalási szolgáltatásokat közvetítenek, bonyolítanak a kisebb fogyasztóknak. A versenyt pedig csak tovább növelheti az egyes nemzeti piacok infrastrukturális, majd kereskedelmi összekötése és új szereplők esetleges megjelenése.
 

Termékinnováció és fejlesztési irányok

A legolcsóbb energia az, amit nem használnak fel, ezért feltétlenül szükséges olyan innovatív módszerek alkalmazása, amelyek a lakossági fogyasztást tartósan csökkentik. Kulcsfontosságú emellett a fogyasztói tudatosság erősítése, annak ellenére, hogy Európa három legalacsonyabb tarifája között szerepel a magyarországi.

Az Európai Bizottság Energia Unióról szóló keretstratégiája kiemelt figyelmet szentel az energiahatékonyságnak, benne az épületenergetikai fejlesztéseknek és az innovatív megoldások alkalmazásának, különösen a megújuló energiaforrások terén. Az EU az energiahatékonyságot önálló energiaforrásként fogja fel, amelynek értéke a megtakarított energia. Az EU jelenlegi célkitűzése szerint az Unió szintjén 2030-ig legalább 27 százalékos energiamegtakarítást kell elérni, amelynek egyik legfontosabb eszköze az épületekben rejlő hatékonysági, energiamegtakarítási potenciál kihasználása lehet. Az EU is felismerte, hogy az uniós gázimport túlnyomó részét a lakások hűtésére és fűtésére használják, és lényeges energiamegtakarításra van lehetőség a távfűtés- és hűtés korszerűsítésével. Az Energia Unióról szóló keretstratégia kiemeli ugyanakkor, hogy az épületenergetikai jellegű energiamegtakarítás előmozdításához tagállami fellépésre van szükség.

A nemzeti közműszolgáltatás kiépülésével ezen hosszú távú európai uniós célok könnyebben lesznek elérhetőek, hiszen a nemzeti közműszolgáltató rendszer egyszerűbben, hatékonyabban tudja érvényesíteni az energiahatékonysági programokat, illetve könnyebben tud helyet adni az innovatív technológiáknak, például az épületenergetika, vagy az okos mérés területén. Az ENKSZ emellett hatékonyabban, egyszerűbben tud fogyasztói tudatossági kampányokat levezényelni, mint egy sokszereplős piaci rendszer.

A piaci szereplőknek fel kell készülniük a tovább csökkenő energiaigényekre és arra, hogy a versenyhelyzet tovább élesedik. A vállalatoknak nem csak árversenyben vagy költséghatékonyságban kell helytállniuk, de ügyfélközpontúságban, a fogyasztók igényeinek való még nagyobb megfelelésben is.
 

Magyarország és a régió ellátási helyzete

A legnagyobb kihívást továbbra is az ukrajnai helyzet és az azzal összefüggő földgázellátás jelenti az ország ellátásbiztonsága tekintetében. Régiónk országaiban Románia kivételével továbbra is jelentős a függés az oroszországi gázimporttól, amely keleti szomszédunkon kívül a régió szinte minden egyes országában az összfogyasztás legalább 60 százalékát biztosítja. Az orosz import Lengyelország és Csehország kivételével szinte kizárólag Ukrajnán keresztüli tranzittal érkezik Közép-Európába.

A 2014-es évben az ukrajnai válság részeként ismét gázár- és adósságvita tört ki a Gazprom és a Naftogaz között, aminek következményeként 2014. június 16-tól közel fél éven keresztül nem történt orosz gázszállítás Ukrajna részére, miközben az ár- és adósságvita és a kelet-ukrajnai harcok ellenére – a 2006-ban és 2009-ben történtekkel ellentétben – a tranzit zavartalan maradt. A gázszállítás folyamatosságának fenntartása egyébként végső soron mind az orosz, mind az ukrán félnek érdekében állt.

Mindezek mellett az Európai Unió és a magyar kormány komolyan vette a kihívást. Előbbi a felek közötti közvetítéssel hozott tető alá egy sikeresnek bizonyult ideiglenes háromoldalú megállapodást a téli szezonra, utóbbi pedig 800 millió köbméter földgáz vételezésével és betárolásával, valamint további 700 millió köbméter Gazprom tulajdonú földgáz hazai tárolókba való elhelyezésével készült fel egy esetleges ellátási válsághelyzetre. A felkészülésen túl még szerencsés helyzetet teremtett régiónkban a viszonylag meleg tél is, amely az ukrajnai tárolók alacsony töltöttsége ellenére is hozzájárult az ellátási válság elkerüléséhez Ukrajnában és Európa országaiban is.

Az idei évben véleményem szerint az ukrajnai válsághelyzet egyes aspektusai továbbra is kihívások forrásai lehetnek, ugyanakkor a 2006-os és 2009-es válsághelyzethez, de még akár a végül sikeresen átvészelt 2014-2015-ös téli időszakhoz képest is, régiónk összességében felkészültebben nézhet szembe a kihívásokkal. Noha az ukrajnai válságban rejlő kockázatok továbbra sem megkerülhetőek, az egyes országokat összekötő, EU-s pénzügyi és politikai támogatással épülő interkonnektorok révén a korábbiakhoz képest csökkenthetők a rövid távú ellátási kockázatok.

Magyarország az interkonnektorok és a szomszédos piacokkal való összeköttetés terén régiós szinten egyáltalán nem áll rosszul, hiszen a szlovák-magyar összekötő vezeték idei üzembe állításával technikailag már összesen négy ország felől lesz lehetőség gázbehozatalra, emellett öt országba lesz lehetőség fizikai gázszállításra Magyarország irányából.

Régiónkat kétségkívül rosszul érintették az alternatív gázszállítási útvonalakat és forrásokat ígérő nagy projektek kudarcai, hiszen ezáltal még évekre konzerválódik a jelenlegi, jobbára egy forráson és egy tranzitútvonalon alapuló ellátási helyzet a régióban. Ugyanakkor a kisebb, realisztikusabb infrastruktúrafejlesztési tervek akár csak egy részének (mint például az interkonnektorok) megvalósulása nemcsak lépésről lépésre tágítja a régiós piacok ellátásbiztonsági mozgásterét, de hozzájárulhat egy, az EU által is favorizált egészségesebb, versenyre épülő piaci helyzet kialakulásához is, amely végső soron a fogyasztóknak kedvez.

 

(Az interjú a KPMG Energetikai Évkönyv 2015 kiadásában jelent meg)