A lakosság otthoni, teljes körű szolgáltatójává kívánunk válni
Utolsó módosítás: 2017.07.13
       

A lakosság otthoni, teljes körű szolgáltatójává kíván válni az NKM Nemzeti Közművek Zrt. – mondta a Világgazdaságnak Kóbor György, a mintegy 550 milliárd forint forgalmú állami társaság elnök-vezérigazgatója.

 

Mi változik a NKM Nemzeti Közművek Zrt.-ben amiatt, hogy felerészben az MVM ellenőrzése alá került?

Önállóan működő társaság vagyunk, több tulajdonossal. A csoportunk éves forgalma mintegy 550 milliárd forint, majd 3000 munkavállalóval több mint 4 millió ügyfelet szolgálunk ki. A Démász megvásárlásakor pénzügyileg az tűnt a legcélszerűbbnek, hogy az MVM beszáll az NKM Nemzeti Közművek Zrt.-be (amely akkor még ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. néven működött), és tulajdonosi hitelt ad az ügylethez. Az MFB pedig 43,5 százalékhoz jutott a Nemzeti Közművekben az apportált Főgázért, míg az eredeti alapító Magyar Államnak 6,5 százaléka maradt. Ennek megfelelően az MVM 50%-a mellett a Magyar Állam és az MFB együttesen alkot szintén 50%-os irányítási tulajdonosi kört. Mostanra új működési rendben dolgozunk, amelynek két fő pillére a 100 százalékos tulajdonunkban lévő Főgáz és a Démász.

Nem szól-e az Nemzeti Közművek változatlan továbbműködése ellen, hogy az MVM-étől eltérő üzleti érdekei lehetnek, a földgáz piacán pedig egymás riválisaiként is felléphet a két társaság?

Az érdekeink kiegészítik egymást. A Főgáz korábban is az MVM-leány Magyar Földgázkereskedőtől vásárolta a gázt, amely nem versenytársa a Főgáznak, hiszen az MFGK egyéb ügyfelei mindig is inkább a szállítói vezeték fogyasztók voltak.

A Főgáz 2015-ös egyetemes szolgáltatása veszteséges volt, hogy alakult ez 2016-ban? Olyan, jövőbe történő beruházásról van szó, ahol a valódi érték az ügyféllel lévő kapcsolat. Miért?

Nincs könnyű helyzetben az energiahivatal, hiszen korábban négy egyetemes szolgáltató belső gyakorlata alapján választhatott olyan benchmarkokat, amelyekhez a többi szolgáltatónak is igazodnia kellett. Most a Főgázt nincs kivel összehasonlítania, így a működésünkkel kapcsolatos elvárásainak meghatározása új módszert igényel. Folyamatos párbeszédet folytatunk az energiahivatallal..

Hogyan lép tovább a Nemzeti Közművek a lakossági árampiacon, amikor – úgy tudom – sem az E.On, sem az Elmű-ÉMÁSZ nem akarja eladni az egyetemes szolgáltatását?

Más utat járunk, mint a gázpiacon, ahol ügyfeleket vettünk át, illetve cégeket vásároltunk. Itt a többi szolgáltatóval való versenyben kívánunk minél több ügyfelet szerezni. Megteremtettük a szabad szolgáltató-választás lehetőségét a fogyasztóknak a villamos energia piacán. E célból a Démász országos áramszolgáltatói engedélyt kért, amelyet június 1-jével megkapott, és bárkit el tudunk érni a 300 pontból álló országos ügyfélszolgálati hálózatunkon keresztül, amely saját irodákból és postai pontokból áll.

Bevált a postával való együttműködés?

Határozottan bevált. Természetesen más szolgáltatás nyújtható saját irodában, saját alkalmazottal, mint egy szűkebb ügykörre összpontosító postai ponton. A postai pontok megnyitásával megfeleltünk a jogszabályi előírásoknak. A mi ügyfélkörünk többsége még igényli a személyes ügyfélkapcsolatot, hiszen jelentős részük ehhez szokott hozzá. Közben felnőtt egy digitális generáció, amelynek kiszolgálására szintén nagy hangsúlyt fektetünk, és a kormány is az elektronikus csatorna felé tereli az ügyintézést, például az ügyfélkapu használatával.

Mivel teremtenek versenyhelyzetet? Alacsonyabb árral? (A hatósági tarifa az ára felső határát jelenti, abból a szolgáltató engedhet – a szerk.)

Jobb szolgáltatást kínálunk, mert ma is bőven vannak, akik elégedetlenek a szolgáltatójukkal, és lecserélnék. Kialakítjuk az áruk, szolgáltatások kapcsolását, csomagban kínálását, ezzel egy újfajta rezsicsökkentést kínálunk ügyfeleinknek. Terveinkben igazodunk az energiaszolgáltatást is érintő, három fő trendhez. Ezek a digitalizáció megjelenése, az új iparágak (például elektromos autók gyártása, energiatárolás, internetes szolgáltatások, okos mérés) belépése a mi területünkre, és az innováció. E folyamatban új piaci szereplők is létrejönnek. Nekünk tehát az a fontos, mindebből mit tudunk kihozni, mert ebben látunk olyan értéket, amellyel nem csak a tulajdonosi elvárásoknak, hanem a fogyasztóknak is meg tudunk felelni. Több elgondolás előkészítésén dolgozunk, de nyilván a riválisaink is lépnek, arra kell felkészülnünk, hogy ezek a versenytársak a digitális világ más területeiről érkezhetnek.  

Mikor jelenik meg az Nemzeti Közművek a távhő piacán?

A Démász megvásárlásával résztulajdonosa lettünk a kecskeméti Termostar társaságnak. A szegedi önkormányztanak pedig jeleztük, hogy nyitottak vagyunk az ottani távhőcég átvilágítására. A hazai távhőrendszer alapvetően más, mint az áramé és a gázé, mintegy 100 szereplős, a rendszereik pedig nem állnak kapcsolatban. Ezért nem érdemes kiépíteni egyetlen, nagy rendszert. Ott lépnénk, ahol a távhőszolgáltatás jól kapcsolható az áram- vagy gázrendszerhez, vagy, ahol a közös ügyfélszolgálat kínál szinergiát.

Melyek az idei, fő feladatok?

Magyarország meghatározó társaságcsoportjává váltunk, be kell vezetnünk a közös brandinget, és egységesíteni kell a működést. Ide tartozik a csoportszintű finanszírozás, valamint a beszerzési, az ingatlankezelési, a javadalmazási és más egységes működési feltételek megteremtése. Közben markánsan folyik az e-számla kampányunk, a mobil applikációk és az online felületek egyesítése, ennek hatására az ügyfélinterakciók lassan fele digitális csatornán történik. Mindemellett kiemelt célunk az egyszerűbb, még inkább ügyfélbarát számlakép kialakítása. Arra is készülünk, hogy 2018 január 1-re be kell vezetni az e-ügyintézést, júniusra pedig új adatbiztonsági elvárásoknak kell megfelelnünk. Modellezzük továbbá, hogy hogyan hat a társaságunkra az EU Téli energiacsomagjának megvalósítása. Nyitunk az e-mobilitás felé is. A kísérleti projektünk már folyik: 12 elektromos kerékpárral közlekednek szegedi alkalmazottaink az ottani telephelyeink között. Hasonló lakossági lehetőség kínálkozik Hódmezővásárhelyen és Szegeden is, ahol annyi kerékpár van, ahány lakos, de sokan bicikliznek a fővárosban is. Az e-mobilitás értékláncából minket elsősorban a töltők telepítése, üzemeltetése, karbantartása érdekel, de később megjelenhetünk mobilitási szolgáltatással is. Az év végéig körülbelül 100 db e-töltőt szeretnénk telepíteni az országban.

Hol, és milyen partnerekkel?

Elsősorban abban a három megyében, ahol a Démász hálózata van. Önkormányzatokkal és kereskedő cégekkel is egyeztetünk, mert törvény is kötelez arra, hogy parkolóik területén töltőhelyeket létesítsenek. Szegeden például 2018 végére 42 önkormányzati töltőnek kell működnie, és jó lehetőséget kínál Kecskemét és Dunaújváros is. Hálózatépítésünk másik módja, hogy kiskereskedő áramvásárlóink e-töltők telepítését és üzemeltetését is megrendelik tőlünk. Egy napokban kötött megállapodásunk alapján e-töltőt fogunk telepíteni egy szegedi szálloda parkolójába. Terveinknél tanulmányozzuk az e-töltés fejlett skandináviai gyakorlatát is. Célcsoportunk kijelölésénél figyelembe vesszük, hogy Magyarországon főleg vállalatok vásárolnak elektromos autót, illetve, hogy a töltés 70-75 százaléka otthon, vagy mélygarázsokban történik, 5 százaléka gyorstöltőkkel az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon, a többi közterületen.

Összességében milyenné válik a Nemzeti Közművek?

Szeretnénk megmutatni, állami társaságként meghatározó szereplői és iránymutatói tudunk lenni a digitális világgal való együttműködésnek. Egyetemekkel is együttműködünk, ott vagyunk a középiskolákban, a duális képzésben is, hogy a jövő szakembereinek fejlesztését elősegítsük. Egy modern, innovatív és integrált közműszolgáltatóvá, a lakosság otthoni, teljes körű szolgáltatójává kívánunk válni.



(Az interjú a Világgazdaságban jelent meg)